Indulunk.
Indul az új vb, mi is újrakezdjük a blogolást ezen a helyen. Vissza nem nézünk, aki tudja miért költöztünk, remek, aki nem, annak nem most fogjuk elmesélni, hiszen kezdődik a vb!
Szóval kezdjük azzal, mit várunk, mit várhatunk a most rajtoló világbajnokságtól, mi angol szurkolók?
Akik már hosszú évek, évtizedek óta követik az angol válogatott általános szenvedését a világ – vagy Európa bajnokságokon.
Nehéz lenne közvetlen diadalmenetet, vagy túlzottan sok emlékezetes meccset felidézni az elmúlt 20 évből. Viszont próbáljunk az 1996-os holland (4-1) verésre (EB mérkőzés) vagy a dánok 2002-es (3-0) lesimázására gondolni. Esetleg újra felidézni a 2002-es bosszú napját, Argentína 1-0-s legyőzésével.
De sajnos a legtöbb esetben borzasztóan keserű pirulákat kellett lenyelnünk, elég ha az elmúlt világbajnokságokat idézzük fel. Elég csak a teljes 2010-es vergődésre gondolni, a 2006-os kiszenvedős sikerekre és a szokásost kiesési rituáléra. Ma sem tudjuk, mi szól az angol sikeres szereplés mellett, viszont attól vagyunk örök reménykedők, hogy azért mégis hiszünk a kicsit lehetetlen csodákban.
Előbújik a reménykedés Barkley bátor megindulásait látva, Sterling, Henderson vagy Sturridge kitűnő idényét ismerve, Baines először, Gerrard és Lampard pedig talán utoljára bizonyíthat, Milner kitűnő szezont futott és ott van még az örök kulcsember és reménység Wayne Rooney. Viszont sok a kérdőjel is a csapatban, ilyen G. Johnson, Wilshere vagy Jagielka.
Nagyon sokan biztatják támadásra Roy Hodgsont, sutba dobva a biztos és stabil védekezést, az ötlettelen felívelgetéseket. Többek között Paul Scholes vagy Johnathan Wilson is zárt védekezésre és ezekből felépülő magabiztos kontrákra biztat, amiken túl a pontrúgásokkal is jelentősen tudunk veszélyeztetni majd, remélhetőleg.
Nagyon kíváncsi vagyok, hogy Hodgson össze meri-e állítani a Barkley, Gerrard duót középen, illetve Milner fog-e a jobboldalon kezdeni? Netán feláll valami egészen más? Igaz ez Ox vagy Welbeck jelenlegi kiesésével olybá’ tűnik egyelőre csak álom marad és mindenképpen a Sterling/Lallana, Rooney, Milner – Sturridge kezdőt láthatjuk majd egyelőre.
Régen volt ennyire alacsony az elvárás az angol VB szereplés iránt, talán azért is, mert mindenki sejti és tudja, hogy a legjobb 8 között egy brazil vagy spanyol válogatott valószínűleg nagy falat lenne az angol válogatott számára. Jegyzem meg, annak ellenére, hogy sikerült mind a két válogatottat legyűrni az elmúlt néhány év során. Viszont az idők változnak, a kiélezett helyzetek pedig sokszor mást hoznak magukkal.
Mindeközben hiszem, ha összejön a csoportból való továbbjutás, a görög-elefántcsontpart-japán-kolumbia csoport bármelyik tagját illene elütni a továbbjutástól és akkor már talán azokban a csodákban is reménykedhetnénk, amelyek legalább egy éremért való meccset hoznak nekünk, reménykedő fanoknak. Én egyáltalán nem szeretnék a csoportellenfelekre időt vesztegetni, úgy gondolom, hogy az olasz és az uru válogatott is némileg túlméretezett, mint amire képesek jelen pillanatban, egyáltalán nem tartom irreálisnak a csoportból való továbblépést, persze akár a kiesés sem lenne az év meglepetése.
Így az angol válogatott talán ezzel a világbajnoksággal kap lehetőséget arra, hogy 2016-ban vagy 2018-ban egy teljesen új generációval és egy fiatal tökös szövetségi kapitánnyal lépjen majd fel a porondra. Ahol már Jones, Barkley, Shaw, Sterling, Sturridge, Wilshere vagy más jelenleg ismeretlen sztárok alkotják majd a sikeres csapatot.
Nincs tehát más dolgunk, összeszedni a becsületes angol fan haverokat, felhúzni egy tetszőleges háromoroszlános mezt, keresni egy kellemes kocsmát és hinni Angliában, én így teszek szombaton!