Nagyon nehéz mit írni a tegnapi teljesítmények és események láttán. Anglia 1998, 2002, 2004 és 2010 után ismételten nem tudja megnyerni csoportját, ezzel nehéz és igen hátrányos helyzetbe sodorja magát. A tovább mögött megpróbálom összegezni, miként látom az EB folytatását, Hodgson jövőjét és a játékosok teljesítményét.
Talán azzal érdemes kezdeni, hogy Roy Hodgson nem igazán értette meg, hogy ez bizony egy Európa bajnokság és nem a Premier League, ahol 38 fordulón át kényelmesen lehet rotálni a játékosokat, a csapatot. Nagyon nehezen indokolható miért kell 6 játékost kicserélni egy ilyen mérkőzés előtt. Néhány változás teljesen indokolható volt, de a védelmeket rettegésben tartó Rose-Walker lekapása a fatális tévedés kategóriába tartozik. Bertrand semmit nem tett hozzá a támadásokhoz a balszélen, de védekezésben sem volt a csúcson. Clyne pedig bár jó futballista és tegnap sem lehetett rá panasz, Walker konkrétan a válogatott három legjobbja közé tartozik ezen a tornán. A tegnapi napon éppen emiatt nem sikerült megfelelően szétnyújtani a védelmeket, amik még több lehetőséget hozhattak volna.
Rooney vagy Sterling padra ültetése jó döntés volt, de kérdés, hogy akkor miért kellett a Manchester United korosodó sztárját a pályára küldeni a második félidő közepén, amikor oda nyugodtan beállhatott volna James Milner is. Ráadásul Rooney számára nem fekszik ez a mélységi szerepkör, már klubszinten sem tud ezen a poszton villogni. A Lallana-Alli csere magyarázható volt, egészen elképesztő, hogy a Liverpool támadója mennyire képtelen értékesíteni a lehetőségeit, még akkor is, ha nem feltétlen a ziccerek közül valóak azok. A legmegmagyarázhatatlanabb csere pedig maga a Sturridge-Kane partizánakció volt, amiben a már irányítóvá vedlő csatárt kapta le a pályáról a szövetségi kapitány és felküldte azt a Harry Kane-t, aki az elmúlt két mérkőzésen még csak villanásnyit sem mutatott magából. De ezt a mérkőzést még így is egyértelműen meg kellett volna nyerni, a nagyon keveset vagy már-már semmit sem mutató Szlovákia ellen.
Amellett pedig, hogy rengeteg hibája van a padon ülő karmesternek, ettől még megint el kell, hogy mondjuk, hogy Anglia iszonyúan peches vagy egyszerűen csak túl dekoncentrált. A csapat nagyjából 5 gólt kellett volna, hogy rúgjon a három találkozó alatt és egyet kellett volna, hogy kapjon, ám e helyett 3-2-es gólkülönbséggel sikerült zárni.
Aztán ott van az oroszok elleni döntetlen, az, hogy Wales az utolsó fordulóban játszhatott a már semmit sem akaró ruszkikkal. No, meg persze, hogy Szlovákia szerencsével legyűrte Oroszországot és így tökéletesen beállhattak bekkelni a kényelmes egy pontocskáért.
Nem akarom elkezdeni, hogy Angliát történelmi átok sújtva vagy bármi hasonló, de az ember a világversenyeken érkező kapusbakikat, tizenegyeseket, piros lapokat egyszerűen valami rossz Istenség számlájára tudja csak írni.
Nagyon fájó, hogy a 16 között könnyen Magyarország vagy Portugália állhatna az útban, aminek azért nem tudnánk őszinte szívvel örülni, de ami még ennél is rosszabb, a válogatott belavírozta magát a francia és valószínűleg német ágra. A pihent játékosok, a konok védekezés sokat hozhat még a tornán, de érzésem szerint ez az együttes megint tizenegyesekkel, esetleg hosszabbítással búcsúzik majd. Az angol válogatott mindig iszonyatosan masszív, még akkor is, ha egyáltalán nem nyújt jó futballt, viszont ez az angol válogatott jó, tehát mást kellene játszania. Lehetne ez egy labdabirtoklósabb, ügyeskedős foci, vagy egy leginkább kontrákra építő, sokkal merészebb játék, viszont a kettő között való lavírozás nem vezet sehová. A támadások ad hoc jellegűek, a legkomolyabb helyzetek a tegnapi napon is egy rossz Henderson beadásából és egy Vardy sprintből jöttek össze. Persze ilyen futball, mondhatnánk, de ennél komolyabb nyomás kialakítása szükséges az eredményességhez.
Nagyon bízom benne, hogy az FA illetékesei már szorgosan gondolkodnak, hogy ki az az agilis, fiatalabb személy, aki át tudná venni Hodgson helyét a 2016-os Európa bajnokságot követően.
Most már csak tegyük össze a két kezünket és szorítsunk azért, hogy Magyarország elkerülje Angliát, Hodgson szedje össze magát, a válogatott pedig rúgja be a kínkeservesen kialakított helyzeteit.
