Hodgson kinevezése óta nem kapott ki az angol válogatott. Derék, dicséretes teljesítmény.

De ott az érem másik oldala, amikor fontos lenne, nem jön a győzelem. Mint valami sorminta. Döntetlen után győzelem, ez a menetrend.

Két idegenbeli világbajnoki selejtező volt soron, San Marino és Montenegró. A törpeállam elleni meccs sima győzelmet ígért, míg a balkániak ellen pedig döntetlent. Így is lett.

A brazilok elleni barátságos meccs az ünnep jegyében telt (ellentétben a svédek elleni találkozóval). Megkezdődött az FA jubileumi 150. éve, és két századost is lehetett köszönteni. Gerrard Svédországban, Ashley Cole pedig most lett százszoros válogatott.

A múlt hét az ünneplés hete volt az angol focinak.

Kellő pompával, királyi szintű jelenléttel, átadták a szuper, minden igényt kielégítő új nemzeti edzőközpontot, aztán a válogatott, nyolcvanötezer ember előtt elpicsázta San Marinót.

Nem mosta el a meccset a víz, pedig lehet, jobb lett volna.

Mint ismert, az eredeti időpontban nem lehetett megtartani a Lengyelország-Anglia világbajnoki selejtező meccset, hanem csak egy nappal később, délután került sor az összecsapásra. Pedig lehet, jobb lett volna tovább elhúzni.