Tegnap véget ért egy álom, amely alapvetően is túl messzire lett megálmodva. A nyolc lejátszott nyolcaddöntő legnagyobb meglepetését szolgáltatva sikerült kizúgni Izland ellenében. Értékelés, szidás és jövőbe tekintés a folytatásban.

Nagyon nehéz mit írni a tegnapi teljesítmények és események láttán. Anglia 1998, 2002, 2004 és 2010 után ismételten nem tudja megnyerni csoportját, ezzel nehéz és igen hátrányos helyzetbe sodorja magát. A tovább mögött megpróbálom összegezni, miként látom az EB folytatását, Hodgson jövőjét és a játékosok teljesítményét.

Először is, megvan, kezdjük itt, megvan a három pont! Anglia a csoport élén, csapatunk harcban áll és ez a legfontosabb most! A többiről mindjárt a hajtás után, még csapkodom a levegőt picit…

Tovább tart a szörnyű átok, hiszen Anglia továbbra sem tudja megnyerni nyitómérkőzését Európa Bajnokságon. Napok óta csak az angol és orosz drukkerekről hallhattunk, akik aktívan csápolják egymást Marseille utcáin, ami a tegnapi napon a stadionban is folytatódott. A korábban kiszivárgott információk szerint nem kellett csalódnunk a kezdő tizenegyben, kimaradt Milner és Vardy is, így előkerült a 4231, amit annyira nem vártunk.

Reklám az egész világ, ezt tudjuk. Szerencsére azért vannak jó reklámok is! Amit mi különösen szeretünk, azokban van egy jó adag kreativitás és persze foci.

Az angol focihoz köthető kedvenc reklámjainkból szedtünk össze egy csokorra valót, valamit kihagytunk?

1966. Eltelt ötven év.

Az angol labdarúgó válogatott eddigi történetének legnagyobb sikerére, az EB kezdete előtt a megnyert hazai rendezésű világbajnokságra emlékszünk meg jó néhány archív kép és remekbe szabott videó segítségével.

Igazából nem volt túl sok kételyünk kik lesznek a biztos távozók az eredetileg meghirdetett 26 fős keretből, de végül egy kisebbfajta meglepetés mégis becsúszott Roy Hodgson gépezetébe. A hajtás mögött átnyálazzuk a mezszámokat, a változásokat és azoknak az okait, továbbá kitérünk az elmúlt két barátságos mérkőzésre is.